A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM NEVÉBEN TÁMADNAK A HACKEREK

Kiberbűnözők a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) arculati elemeit felhasználva próbálnak meg adatokat lopni a gyanútlan felhasználóktól. A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet (NKI) riasztást adott ki a hamis feladótól érkező, sürgető hangvételű, kártékony csatolmányt tartalmazó levelek miatt.

A csalók az egyetem rektorának nevében küldenek e-mailt, amiben árajánlatokra és költségvetésre hivatkozva egy ZIP-fájl 24 órán belüli megnyitását követelik a címzettektől. A hivatalosnak álcázott, intézményi felszólításnak tűnő levél csatolmányában valójában egy veszélyes információlopó kártevő lapul. Ha a címzett megnyitja a csatolt fájlt, a vírus azonnal működésbe lép: rögzíti a leütött billentyűket, folyamatosan figyeli a vágólapot, és ellopja az áldozat adatait.

Ne hagyd, hogy meglopjanak:

• Semmilyen körülmények között ne nyisd meg a levélben érkező gyanús, ZIP-formátumú csatolmányt.
• Ha véletlenül mégis megnyitottad a kártékony fájlt, haladéktalanul válaszd le az érintett számítógépet a hálózatról, és telepítsd újra az operációs rendszert.
• A vállalati informatikai rendszerek esetében javasolt az NKI által közzétett kártékony címek blokkolása a védelmi eszközökön.

A kiberbűnözők egyre gyakrabban élnek vissza hiteles hazai intézmények nevével, ezért a megszokottnál is nagyobb óvatossággal kell kezelni minden olyan váratlan megkeresést, ami  azonnali kattintást vagy letöltést követel.

KIBERTÁMADÁS ÉRTE A LIDL-T, VÁSÁRLÓK TÖMEGEI VANNAK VESZÉLYBEN

Kellemetlen meglepetés érte a Lidl európai vásárlóit: hackerek törtek be az áruházlánc egyik informatikai partneréhez, és számos személyes adatot szereztek meg. Bár a bankkártya adatok nem kerültek illetéktelen kezekbe, a csalóknak mostantól sokkal könnyebb dolguk lesz, ha át akarnak verni minket.

A támadók egy különálló adatbázishoz fértek hozzá, ahonnan a vásárlók nevét, e-mail-címét, telefonszámát, születési dátumát és vásárlói azonosítóját szerezték meg. Az incidens a Lidl németországi, belgiumi és hollandiai online áruházainak vásárlóit érintette. Magyarország nem szerepel az érintett országok között, így a jelenlegi információk szerint magyar vásárlók adatai nem kerültek veszélybe.

A Lidl sietett mindenkit megnyugtatni: az online áruház rendszere nem sérült, így a bűnözők nem fértek hozzá a jelszavakhoz, a lakcímekhez és a fizetési adatokhoz. Az érintett informatikai cég azonnal a rendőrséghez fordult, az esetet pedig szakértők vizsgálják.

Bár egyelőre nincs arra utaló jel, hogy a lopott adatokat már felhasználták volna, szinte borítékolható, hogy az információk hamarosan célzott adathalász kampányokban bukkanhatnak fel. Ha a csalók ismerik a nevünket és a telefonszámunkat, sokkal hihetőbb e-maileket vagy SMS-eket küldhetnek az áruház nevében. A megelőzés érdekében a következőkre érdemes figyelni:

• Ha a Lidl nevében meglepő nyereményről vagy sürgős problémáról kapsz üzenetet, azonnal ellenőrizd a feladó valódi e-mail címét.
• Soha ne kattints automatikusan az üzenetben lévő gyanús linkekre, inkább nyisd meg te magad a böngészőből az áruház oldalát.
• A vállalat sosem kéri a banki adataidat vagy a jelszavadat egy e-mailben küldött hivatkozáson keresztül.

Egy ilyen adatszivárgás megkönnyíti a kiberbűnözők dolgát, hiszen a megszerzett információkkal könnyebben a bizalmadba férkőzhetnek. Ezért minden hivatalosnak tűnő megkeresést kezelj fokozott óvatossággal.

9 MILLIÓ FORINTOT CSALT KI EGY ÁLBRÓKER EGY VESZPRÉMI NYUGDÍJASTÓL

Közel 9 millió forintot veszített egy veszprémi nyugdíjas , miután bedőlt egy ismerőse által ajánlott online befektetésnek. A profi weboldal és a vonzó hozamok mögött valójában egy dörzsölt csaló állt, aki brókernek adta ki magát.

Az áldozat eleinte kisebb összegeket utalt, a hamis felületen pedig úgy tűnt, a virtuális egyenlege folyamatosan nő. A sikerélmény hatására egyre nagyobb összegeket fizetett be az álbrókernek. A csapda akkor vált nyilvánvalóvá, amikor szerette volna felvenni a pénzét: a csaló először kifogásokat keresett, majd kitalált tartozásokra hivatkozva végleg megtagadta a kifizetést, és a pénzzel együtt felszívódott.

Hogy elkerüld a hasonló, súlyos anyagi kárral járó átveréseket, a következőkre érdemes figyelni:

• Soha ne dőlj be az ismeretlen, interneten hirdetett, kiemelkedően magas hozamot ígérő befektetési ajánlatoknak!
• Befektetés céljából semmilyen körülmények között ne utalj pénzt magánszemélyek bankszámlájára!
• Ha a saját pénzedet nem tudod kivenni, és a szolgáltató újabb befizetésekhez köti a kifizetést, azonnal fordulj a rendőrséghez!

A kiberbűnözők ma már mesterien manipulálják a grafikonokat a hamis platformokon, ezért ne feledd: ami az interneten túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, az szinte mindig egy jól felépített csapda.

14 MILLIÓ FORINTOT LOPOTT EL 50 EMBER BANKKÁRTYÁJÁVAL EGY CSALÓ

Rendőrkézre került egy 27 éves budapesti férfi, aki több mint ötven ember bankkártya adataival élt vissza. Az elkövető a jogosulatlanul megszerzett adatokkal internetes vásárlásokat hajtott végre, és összesen közel 14 millió forintos kárt okozott.

Az ügy tavaly októberben indult, amikor egy veszprémi férfi feljelentést tett, miután a bankszámláján csaknem 100 ezer forint értékű ismeretlen tranzakciókat észlelt. A nyomozás során a veszprémi rendőrök azonosították a budapesti férfit, akiről kiderült, hogy országszerte szerezte meg az áldozatok bankkártya adatait. Az ellopott információkat felhasználva elektronikai cikkeket és ruházati termékeket rendelt, valamint ételkiszállítási szolgáltatásokat is igénybe vett. A rendőrök végül június végén, a saját otthonában fogták el, és jelenleg 26 rendbeli csalás miatt folyik ellene büntetőeljárás.

Ne hagyd, hogy meglopjanak:

• Rendszeresen ellenőrizd a bankszámlád forgalmát, és ismeretlen levonás esetén azonnal tiltsd le a kártyát.
• Online vásárlások során érdemes virtuális kártyát használni, amire csak az adott vásárláshoz szükséges összeget utalod át
• Ne mentsd el a bankkártya adatait webáruházak fiókjaiban vagy a böngésződben.

A kiberbűnözők sokszor először csak kisebb összegekkel tesztelik a megszerzett kártyákat, ezért a tranzakciós értesítések beállítása és a számlatörténet folyamatos ellenőrzése a legfontosabb védelmi eszköz.

HACKERTÁMADÁS BÉNÍTOTTA MEG KÉT ERDÉLYI ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁT

Napok óta elérhetetlen a romániai Kovászna megyében található Barót és Gidófalva önkormányzatának hivatalos weboldala, miután kiberbűnözők bénították meg a rendszereiket. A támadás miatt az erdélyi települések vezetősége nem tudja közzétenni a közérdekű információkat, rendeleteket és határozatokat, ami jelenleg súlyosan akadályozza az intézmények törvényben előírt, átlátható működését.

A problémát csaknem egy héttel ezelőtt észlelték, a karbantartó cégek pedig jelenleg is dolgoznak a hiba elhárításán és a rendszerek helyreállításán. Bár a polgármesterek elmondása szerint az oldalakon kizárólag nyilvános dokumentumok találhatók, és bizalmas adatokat nem tároltak rajtuk, a támadás célja egyelőre tisztázatlan. Ha rövid időn belül nem sikerül helyreállítani a működést, a helyi elöljárók a romániai Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságtól (DNSC) kérnek segítséget.

Mivel mindkét háromszéki önkormányzat weboldalán ugyanaz a hibaüzenet fogadja a látogatókat, a jelek arra utalnak, hogy a két eset összefügg és egy összehangolt kibertámadásról van szó. Az ilyen jellegű intézményi támadások kivédése és a károk minimalizálása érdekében az alábbi lépések elengedhetetlenek:

• Az önkormányzati és közintézményi weboldalak motorjának, valamint a használt bővítményeknek a folyamatos, azonnali frissítése.
• Rendszeres biztonsági mentések készítése, amiket a fő szervertől fizikailag és logikailag is teljesen elkülönítve tárolnak.
• Megfelelő tűzfalak alkalmazása és a webes forgalom folyamatos monitorozása a gyanús behatolási kísérletek kiszűrésére.

Az eset ismét rávilágít arra, hogy a kiberbűnözők számára a kisebb, helyi intézmények is tökéletes célpontot jelentenek, ha a webes rendszereik védelmében akár csak egyetlen biztonsági rés is marad.