A magyar cégek jobban tartanak az AI-tól, mint egy hackertámadástól

Bár a statisztikák szerint Magyarországot viszonylag kevés kiberbiztonsági incidens éri globális viszonylatban, a hazai cégvezetők körében mégis a technológiai veszélyek okozzák a legnagyobb aggodalmat. Az Allianz 2026-os Kockázati Barométere szerint nálunk már a mesterséges intelligencia (AI) vezeti a kockázati listát.

A mesterséges intelligencia 2026-ra az üzleti élet megkerülhetetlen tartópillérévé vált. A vezetők többsége hatékonyság növekedést és versenyelőnyt remél tőle, ugyanakkor a technológia terjedése olyan sebességet diktál, amit a szabályozás és a vállalati kontroll nehezen tud lekövetni.

Az Allianz 15. alkalommal elkészített, több mint 100 ország szakértőit megkérdező felmérése érdekes kettősséget mutat a magyar piacon. Míg globálisan továbbra is a kiberbiztonsági incidensek állnak az élen, Magyarországon a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kockázatok kerültek az első helyre.

Ennek oka az összefonódottság: az AI használatával nő a digitális kitettség. Minél több adatot és automatizmust kapcsolunk össze, annál nagyobb felületet adunk a támadásoknak.

Érdekes adatot közölt a Microsoft Digital Defense Report 2025 elemzése is,: az európai kibertámadások mindössze1,4%-aérintett magyarországi ügyfeleket. Hazánk a globális rangsorban a 42., Európában pedig a 17. helyen áll a fertőzöttségi listán.

A félelem mégis indokolt, hiszen a modern kockázatok dominó-elv szerint működnek. Egy mesterséges intelligencia által segített adathalász támadásból gyorsan üzletmenet-kiesés, abból pedig súlyos reputációs és anyagi kár keletkezhet.

A magyar TOP 5 kockázati lista (2026):

1. Mesterséges intelligencia (adatvédelmi és kiberbiztonsági aggályok)
2. Kiberbiztonsági incidensek (zsarolóprogramok, adatszivárgás)
3. Jogszabályi és szabályozási változások (compliance kényszer)
4. Üzletmenet-megszakadása (ellátási láncok sérülékenysége)
5. Természeti katasztrófák

Amíg a menedzsment az AI bevezetésének stratégiai előnyeit mérlegeli, a munkatársak sok esetben már aktívan használják a technológiát – gyakran kontroll nélkül. Ez az úgynevezett „shadow AI” jelenség, amikor üzleti titkok, béradatok vagy ügyféladatok kerülnek fel nyilvános AI-felhőkbe egy-egy e-mail megírása vagy táblázatelemzés során. Ez a folyamat nem innováció, hanem folyamatos adatvédelmi kockázat, amelyért a hatályos szabályozás (GDPR és NIS 2) értelmében a cégvezetés viseli a felelősséget.

Cégvezetőként akkor érdemes hozzánk fordulnia, ha az AI-ban rejlő lehetőségeket nem kockázatként, hanem szabályozott és biztonságos üzleti előnyként szeretné kiaknázni.

• Auditáljuk a láthatatlan AI-használatot:Feltérképezzük, hol folyik ki jelenleg az adat a cégéből az alkalmazottak „okos” megoldásai miatt.
• Védelmi vonalat építünk (IBF és DPO): Olyan szabályozási és technikai környezetet hozunk létre, ahol az AI-használat nem kockázat, hanem dokumentált, a NIS 2-nek és a GDPR-nak megfelelő folyamat.
• Átvállaljuk a szakmai felelősséget:Információbiztonsági felelősként (IBF) és adatvédelmi tisztviselőként (DPO) mi garantáljuk a jogszabályi megfelelést.

Aki 2026-ban professzionális információbiztonsági háttér nélkül engedi be az AI-t a folyamataiba, az valójában a cége feletti kontrollt adja fel.