AI tör fel kormányzati rendszereket
| HANGANOV Kft.
Az amerikai Anthropic mesterséges intelligencia-cég figyelmeztetést adott ki: a Claude nevű AI-modelljüket hackerek fegyverként használták fel – méghozzá nem is akárhogyan. A támadók nemcsak kódrészleteket generáltattak, hanem stratégiai döntésekhez is segítségül hívták. Például azt is vele számoltatták ki, mennyi váltságdíjat érdemes követelni az ellopott adatokért.
A cég szerint legalább 17 szervezet – köztük állami hivatalok – esett áldozatul a mesterséges intelligenciával támogatott támadásoknak. Más esetekben észak-koreai csalók használták a technológiát arra, hogy hamis profilokat gyártsanak és így távmunkásként bejussanak amerikai Fortune 500-as cégek rendszereibe.
A jelenséget az Anthropic „vibe hacking”-ként írja le – amikor az AI már nemcsak eszköz, hanem aktív társ a támadásban. A Claude nemcsak a kódíráshoz, hanem a pszichológiai manipulációhoz és az adatlopás optimalizálásához is segítséget nyújtott.
Nők képeit és címeit szivárogtatta ki a Randiapp!
Súlyos adatvédelmi botrány rázta meg az Egyesült Államokat. A Tea nevű, nőknek szánt randialkalmazás több mint 70 ezer felhasználói fotót és 33 ezer pontos lakcímet szivárogtatott ki. A kikerült képek és adatok hamar zaklató oldalakra és nőgyűlölő fórumokra kerültek, ahol gúnyolódó „játékok” és listák indultak.
Több érintett nő már csoportos keresetet nyújtott be a cég ellen, miközben a szolgáltató azzal védekezik, hogy erősíti a biztonsági intézkedéseket. Az eset újabb bizonyíték arra, hogy a biztonságot ígérő randiplatformok könnyen válhatnak a zaklatás eszközévé.
Kínai hackercsoport 200 amerikai céget tört fel
Az FBI szerint a Salt Typhoon nevű, Peking által támogatott hackercsoport eddig legalább 200 amerikai vállalat hálózatába és több mint 80 országban hatolt be kritikus infrastruktúrákba. A hatóságok az egyik legnagyobb szabású kémműveletnek nevezik az akciót.
A szokatlanul széles nemzetközi összefogás – a „Five Eyes” hírszerző partnerektől Németországon és Japánon át Spanyolországig – közös figyelmeztetésben nevezett meg három kínai technológiai céget, akik segítették az akciókat.
A támadások a távközléstől a közlekedésen és a szállodaiparon át a katonai rendszerekig érintettek hálózatokat, a hackerek pedig routerek firmware-jét módosítva tartották fenn hosszú távú jelenlétüket. A 2024-es amerikai elnökválasztás idején még Trump és JD Vance hívásadatai is célkeresztbe kerültek.
Kétórás mobil korlátot vezetnek be Japánban
Egy közép-japán városban megelégelték a folyamatos telefonnyomkodást:Toyoake vezetése azt javasolja, hogy a lakosok napilegfeljebb két óráthasználják az okostelefonjukat – munka és tanulás idejét leszámítva.
A rendelet nem kötelező, inkább társadalmi jelzésértékű : célja, hogy a családok közösen gondolják újra, mennyi időt töltenek kijelzők előtt és mikor lenne ideje letenni a telefont. A polgármester szerint egyre több gyerek nem hajlandó iskolába menni a telefonja nélkül, míg a felnőttek az alvást vagy a családi időt áldozzák fel a képernyőkért.
A javaslat komoly vitákat váltott ki, a lakosság többsége nem támogatja – de a kérdés ettől még adott:hol a határ a digitális eszközök haszna és káros hatása között?
A túlhasználat nemcsak a figyelmet rabolja el – hanem az adatokat is. A digitális függőség egyre gyakrabban válik a személyes adatok védtelenségének csendes előszobájává.