Beépített észak-koreai IT-sok dolgoznak nyugati vállalatoknál

Évekig dolgozott hamis személyazonossággal nyugati vállalatoknak egy észak-koreai informatikus, aki keresetének 85%-át a rezsimnek utalta.

Története rávilágít arra a kiterjedt hálózatra, ami lopott vagy megvásárolt személyes adatokkal juttat be alkalmazottakat amerikai és európai cégekhez távmunkára. Gyakran mesterséges intelligenciával álcázzák magukat videóinterjúk során, így a cégek észre sem veszik, hogy a jelentkező valójában Észak-Koreában kiképzett IT-szakember .A cél évente dollárszázmilliók megszerzése a szankciók kijátszásával. A módszer a járvány után, a távmunka elterjedésével robbant be. Egyes munkások adatlopással vagy zsarolóvírus-támadásokkal is pénzt szereznek.Ezek az ál-munkavállalók nemcsak munkaerőpiaci kockázatot jelentenek, hanem közvetlen adatbiztonsági fenyegetést is. Egy rosszul átvilágított távoli alkalmazott hozzáférhet üzleti titkokhoz, ügyféladatokhoz vagy pénzügyi rendszerekhez – és ezek azonnal egy ellenséges állam kezébe kerülhetnek.

A repülőtéri arcfelismerés terjedése adatvédelmi vitákat gerjeszt

Az arcfelismerő technológia mára több ország repülőterein is a biztonsági ellenőrzés része lett – az Egyesült Államoktól az Egyesült Királyságon át hamarosan az EU-ig. A hivatalos cél: gyorsabb áthaladás és fokozott biztonság.

Kritikusok szerint azonban a technológia lassan, de folyamatosan beépül a mindennapi életbe – nemcsak repülőtereken, hanem iskolákban, templomokban és akár mentőautókban is. Abiometrikus adatokráadásul nem cserélhetők, mint egy jelszó: ha kompromittálódnak, nincs adatvédelmi megoldás.

Egy friss felmérés szerint az amerikai repülőterek utasainak 99%-át nem tájékoztatták arról, hogy joguk van visszautasítani a fotózást. Akik éltek a tiltakozás lehetőségével, közülük többen hátrányos bánásmódról számoltak be.

Az amerikai Kongresszusban törvényjavaslat készül, ami korlátozná a technológia alkalmazását. A légitársaságok és a repülőterek viszont attól tartanak, hogy ez lassítaná az utasforgalmat és csökkentené a biztonságot.

Lényeg:a biometrikus ellenőrzés egyszerre ígér kényelmet és vet fel súlyos adatvédelmi kérdéseket – a következő években a szabályozás és a társadalmi elfogadás határozhatja meg, melyik kerül előtérbe.

Kibertámadás bénította meg az orosz légiközlekedést

Az Aeroflot hétfőn 42 belföldi és nemzetközi járatát törölte Moszkvában és több nagyvárosban egy súlyos informatikai támadás miatt. A hackerek annyira megbénították a rendszereket, hogy a repülőgépek tankolása sem volt lehetséges.

A támadást az ukránbarátSilent Crowcsoport vállalta magára, akik állításuk szerint egy évig tartó művelettel hatoltak be az Aeroflot hálózatába, 7 000 szervert semmisítettek meg és vezető menedzserek számítógépeit is feltörték. A csoport azzal fenyegetőzik, hogy közzéteszi minden egykori Aeroflot-utas személyes adatait.

Miért fontos erről tudni?

• Egy célzott kibertámadás teljes ágazatokat és alapvető szolgáltatásokat is leállíthat.
• A személyes adatok kiszivárgása komoly reputációs, jogi és pénzügyi következményekkel járhat.

Vírus, ami kiüríti a bankszámlád

APlayPraetornevű androidos trójai már több mint100 000 készüléketfertőzött meg világszerte. A kártevő egy kínai szerverhez kapcsolódik ésvalósnak tűnő banki vagy kriptotárca bejelentkező felületekkelcsalja ki a felhasználók adatait.

Amint a hozzáférési kódok a támadókhoz kerülnek,azonnal beléphetnek a számláraés kiüríthetik azt. A PlayPraetor nemcsak pénzügyi adatokat lop, hanem teljes távoli irányítást is szerezhet a fertőzött eszköz felett, így valós időben hajthat végre tranzakciókat a felhasználó tudta nélkül.

Egy ilyen fertőzés nemcsak a magánszámládat, hanem a céges pénzügyi hozzáféréseidet és ügyféladataidat is veszélybe sodorhatja.