Elon Musk ismét a hírek élére került: egy befektetői csoport élén 97,4 milliárd dolláros ajánlatot tett az OpenAI-t felügyelő nonprofit szervezet feletti irányítás megszerzésére. Az ajánlat hátterében Musk régi sérelmei állnak, ugyanis társalapítóként úgy érzi, hogy az OpenAI eltávolodott eredeti céljától – vagyis attól, hogy az AI-t az emberiség javára fejlessze. Ehelyett szerinte a vállalat túlságosan is a profitszerzésre koncentrál, különösen a Microsofttal való partnersége miatt.
A helyzet azonban korántsem egyszerű, mivel az OpenAI jelenlegi vezérigazgatója, Sam Altman gyorsan és meglehetősen szarkasztikusan reagált az ajánlatra. „Nem, köszönjük, de ha szeretnéd, mi megvesszük a Twittert 9,74 milliárd dollárért” – írta Altman a közösségi médiában, utalva ezzel Musk korábbi Twitter (ma X) felvásárlására, amely sok vitát és káoszt hozott a platform életébe.
A szakértők szerint az ajánlatnak kevés esélye van a sikerre, mivel az OpenAI jelenlegi struktúrája és a mögötte álló nagyvállalati érdekek (például a Microsoft jelentős befektetése) miatt Musk konzorciumának nehéz lenne megszereznie az irányítást. Az eset azonban jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia körüli harcok egyre kiélezettebbek, és Musk nem adja fel, hogy saját elképzelése szerint alakítsa az AI jövőjét – akár az OpenAI-n belül, akár saját AI-cége, az xAI révén.
Mit gondolsz? Musk ajánlata valódi fenyegetés az OpenAI számára, vagy csupán egy újabb fejezet a milliárdos és az AI-ipar harcában?
Oroszország látványosan visszaszorítja internetes jelenlétét: alig fél év alatt az ország nyilvánosan elérhető szerverei és hálózati eszközei több mint kétharmaddal csökkentek, eltűnve a Kreml által felépített „digitális vasfüggöny” mögött. Míg 2024 októberében még körülbelül 920 000 nyilvános eszköz volt fellelhető, ma már alig 270 000 maradt. Ezzel az orosz digitális infrastruktúra kisebbnek tűnik, mint egy jóval kisebb országé, például Romániáé vagy Svédországé.
Internetes elszigetelés:Oroszország folyamatosan dolgozik „szuverén internetének” kiépítésén, amely lehetővé teszi a külvilágtól való függetlenedést. Tavaly decemberben már tesztelték ezt az infrastruktúrát, amikor bizonyos területeket teljesen leválasztottak a globális hálózatról.
Kiberhadviselés:Az ország válaszolni próbál az ukrajnai háború óta megszaporodott nyugati kibertámadásokra. A jelentések szerint 2024 októberében egy brutális, 1,7 terabit/másodperces DDoS-támadás érte az orosz kommunikációs rendszereket, amire Moszkva egy új védelmi rendszerrel reagált.
Nyugati szankciók hatása:Az Oroszország ellen bevezetett technológiai korlátozások miatt az ország egyre nehezebben jut új hardverekhez és szoftverfrissítésekhez, ezért inkább minimalizálja a sebezhető infrastruktúrát.
Mit jelent mindez a világ számára?Oroszország digitális bezárkózása egyrészt védelmi intézkedés, másrészt egy erősödő kiberstratégia része. A kérdés csak az, hogy ez csupán taktikai lépés, vagy egy teljes digitális elszigetelődés kezdete?
Kiiberbiztonsági szakértők szerint óriási brute force támadási hullám zajlik világszerte, amely célzottan hálózati eszközöket próbál feltörni. Az elmúlt hetekben napi 2,8 millió IP-cím támadta a webes bejelentkezési paneleket, míg korábban ez a szám alig haladta meg a 100 ezret. A támadások olyan nagyvállalatok eszközeit célozzák, mint a Palo Alto Networks, Ivanti, SonicWall és Fortinet, amelyek kritikus biztonsági résekkel küzdenek.
A támadások főként hálózati tűzfalakat, VPN-kiszolgálókat és biztonsági átjárókat céloznak. Az érintett rendszerek gyakran vállalatok és intézmények kritikus infrastruktúráját védik, így a sikeres behatolás komoly következményekkel járhat.
A támadási kampány főként brazíliai IP-címekről indul, ahol több mint 1,1 millió eszköz vesz részt benne, de Törökország (135 000), Oroszország (133 000) és Argentína (99 000) is jelentős forrásnak számít.
A közelmúltban több nagy hálózati eszközgyártó kritikus biztonsági réseket hozott nyilvánosságra, amelyeket a hackerek gyorsan ki is próbálnak kihasználni. A támadók célja, hogy brute force (nyers erővel történő jelszópróbálgatás) vagy exploitok (sebezhetőségeket kihasználó támadások) segítségével átvegyék az irányítást a hálózati eszközök felett.
A Shadowserver Foundation, amely először figyelmeztetett a támadásokra, arra ösztönzi az IT-biztonsági szakembereket, hogy ellenőrizzék hálózataikat, és figyeljenek a szokatlan bejelentkezési kísérletekre. A támadások megfékezésére erős jelszavak, kétlépcsős hitelesítés és az eszközök frissítése javasolt.
A helyzet továbbra is dinamikusan változik, és a szakértők attól tartanak, hogy a támadók sikeresen kihasználhatják a sebezhető eszközöket egy globális kibertámadási hullám részeként. Mindez felveti a kérdést: vajon a vállalatok valóban elegendő figyelmet fordítanak a hálózati biztonságra, vagy csak akkor cselekszenek, amikor már túl késő?
Február 11-én 22. alkalommal rendezik meg világszerte a Biztonságosabb Internet Napot (Safer Internet Day, SID), aminek célja a tudatos és biztonságos internethasználat népszerűsítése. Az esemény 2004-ben indult az Európai Unió SafeBorders projektjeként, és mára több mint 200 országban hívja fel a figyelmet az online világ lehetőségeire és veszélyeire.
A kampány nemcsak az online fenyegetések – például az adathalászat, online zaklatás vagy személyes adatokkal való visszaélés – ellen küzd, hanem arra is ösztönzi a technológiai cégeket, oktatási intézményeket és szülőket, hogy alakítsanak ki egy biztonságosabb online környezetet.
A szakértők szerint a digitális identitás védelme kulcsfontosságú, hiszen a hiteles azonosítás segíthet megelőzni az anonim visszaéléseket és online csalásokat.
A SID 2025 üzenete világos: minden felhasználó, vállalat és döntéshozó hozzájárulhat egy biztonságosabb internet megteremtéséhez. Az alapelvek – mint az erős jelszavak használata, kétlépcsős hitelesítés, biztonsági frissítések – egész évben segíthetnek egy védettebb online környezet kialakításában.
A Sony bejelentette, hogy minden PlayStation Plus előfizető automatikusan öt napos hosszabbítást kap, miután a PlayStation Network (PSN) egy 18 órás globális leállást szenvedett el pénteken és szombaton.
A PSN szolgáltatás péntek késő este kezdett akadozni, és a kimaradás miatt a játékosok nem tudtak bejelentkezni, online játszani vagy vásárolni a PlayStation Store-ban. A szolgáltatás végül szombat estére állt helyre, de a Sony nem közölte a probléma pontos okát.
A Downdetector.com adatai szerint csak az Egyesült Államokban 7939, az Egyesült Királyságban pedig 7336 felhasználót érintett a hiba a csúcsponton. A közösségi médiában sokan panaszkodtak a váratlan kimaradásra, míg mások a kompenzációt méltányolták.
A PlayStation Network nem először szenved el nagyobb leállást:
A Sony most gyorsan cselekedett, és az ingyenes 5 napos hosszabbítással próbálja kompenzálni az érintett játékosokat. Elég jóvátétel az 5 nap, vagy ennél többre lenne szükség?
A digitális világban a kiberbiztonság és a megfelelőség már nem csupán lehetőség, hanem üzleti alapkövetelmény. Az elmúlt időszak eseményei – az óriási hacker offenzívák – egyértelműen mutatják, hogy a vállalatok számára a megfelelő védelem és jogszabályi megfelelés kulcsfontosságú.
A HANGANOV Kft. szakértői csapata biztosítja, hogy céged megfeleljen a legújabb kiberbiztonsági előírásoknak és hatékony védelmet kapjon a digitális fenyegetések ellen.
A képek illusztrációk, amiket a Hanganov saját kreatív látásmódja és vizuális megoldásai alkottak újra, mesterséges intelligencia támogatásával.
Küldjön nekünk üzenetet vagy kérjen ajánlatot gyorsan pár kattintással! Ajánlatkérésnél kérjük, hogy adja meg telefonszámát is, hogy mielőbb fel tudjuk venni Önnel a kapcsolatot az ajánlat részletes tartalmának egyeztetése céljából!