| HANGANOV Kft.
Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) hét technológiai óriást, köztük az Alphabetet, a Metát, az OpenAI-t és a Snapet vizsgálja annak kapcsán, hogyan kezelik az AI-chatbotjaik a gyermek felhasználókat. A chatbotok ugyanis gyakran „barátként” jelennek meg, emberi érzelmeket utánozva, miközben a legfiatalabbak különösen sebezhetők az ilyen hatásokkal szemben.
A vizsgálat nem véletlen: az utóbbi hónapokban több per is indult AI-cégekkel szemben, miután szülők azt állították, hogy a chatbotok hozzájárultak gyermekeik tragédiájához. A vádak között szerepel, hogy az algoritmusok megerősítették a tizenévesek önpusztító gondolatait.
A Meta különösen nagy nyomás alá került, miután kiderült, hogy belső irányelvei egy ideig megengedték a kiskorúakkal folytatott „romantikus” beszélgetéseket. Az OpenAI eközben elismerte: a védelmi rendszereik hosszabb beszélgetések során kevésbé megbízhatóak.
Az ügy rávilágít az AI-alapú szolgáltatások adatvédelmi és pszichológiai kockázataira. A szabályozók most azt vizsgálják, miként egyensúlyoznak a cégek a profit és a felhasználói biztonság között, valamint valóban hatékonyak-e a korhatár-korlátozások.
Több millió ügyfél adata került veszélybe, miután a Shiny Hunters nevű hackercsoport betört a Gucci, a Balenciaga és az Alexander McQueen rendszereibe. A BBC szerint a lopott információk között nevek, telefonszámok, lakcímek és a vásárlások összegei is szerepelnek.
A márkák anyavállalata, a Kering megerősítette az incidenst, de hangsúlyozta, hogypénzügyi adatok nem szivárogtak ki. A támadók állításuk szerint 7,4 millió e-mail-címhez kapcsolódó adatot birtokolnak és váltságdíjat követeltek. A vállalat viszont elutasította a tárgyalást és értesítette az adatvédelmi hatóságokat.
A legnagyobb kockázatot most azok az ügyfelek jelentik, akik a kiemelkedő költéseik miattcélzott csalások és adathalász támadásokáldozataivá válhatnak. Az ügy újabb figyelmeztetés, hogy a luxusipar sem kivétel, amikor a kiberbűnözők adatokat próbálnak pénzzé tenni.
Az Az amerikai hatóságok 11 millió dolláros vérdíjat tűztek ki Volodimir Timoscsuk ukrán hackerre , akit azzal vádolnak, hogy 2018 és 2021 között három zsarolóvírust – MegaCortex, LockerGoga, Nefilim – tervezett és terjesztett. A támadások következtében világszerte több száz vállalat bénult meg, a kár összesen elérte a 18 milliárd dollárt.
A legismertebb áldozat a norvég Norsk Hydro volt, ahol a teljes termelés leállása 81 millió dolláros veszteséget okozott. Timoscsuk nemcsak a támadások megszervezésében vett részt, hanem a Nefilim csoport adminisztrátoraként hozzáférést adott más bűnözőknek, jutalékért cserébe.
Az amerikai vádirat szerint a hacker kiberbiztonsági teszt eszközöket alakított át támadási célokra és hónapokig rejtőzködött a feltört rendszerekben. Ha kiadják, életfogytiglani börtön várhat rá az Egyesült Államokban.
A Samsung szeptemberi biztonsági frissítése egy súlyos, már aktívan kihasznált hibát javított az Androidban. A CVE-2025-21043 néven ismert vírus lehetővé tette, hogy a támadók távolról kódot futtassanak az érintett készülékeken.
A probléma egy képfeldolgozó könyvtárban bújt meg és az Android 13-tól egészen a 16-os verzióig minden kiadást érintett. A cég nem árulta el, kik állhattak a támadások mögött.
Egy ilyen támadás adatlopáson felül, lehetőséget adhat arra is, hogy a támadók hozzáférjenek a telefonon tárolt üzleti levelezéshez, dokumentumokhoz vagy éppen pénzügyi alkalmazásokhoz. Egy cégvezető esetében ez üzleti titkok, tárgyalási stratégiák vagy akár partnerek adatait is veszélybe sodorhatja.

Küldjön nekünk üzenetet vagy kérjen ajánlatot gyorsan pár kattintással! Ajánlatkérésnél kérjük, hogy adja meg telefonszámát is, hogy mielőbb fel tudjuk venni Önnel a kapcsolatot az ajánlat részletes tartalmának egyeztetése céljából!