TÖBB MILLIÓ ADATOT LOPTAK EL A CANVÁTÓL

Újabb kibertámadás érte a Canvát: ezúttal a vállalati ügyfelek adatai kerültek illetéktelen kezekbe. A támadók egy külső, ügyfél-visszajelzéseket gyűjtő szoftveren keresztül fértek hozzá a platform belső rendszeréhez. A támadók több mint kétmillió adatot szereztek meg a vállalati ügyfelekről, köztük számlázási és megrendelői információkat.

A támadásért a nemrég feltűnt Seven Deadly Sins nevű zsarolóvírusos csoport vállalta a felelősséget. A dark weben bizonyítékokat is közzétettek, és azt állítják, hogy az ellopott üzleti adatokat már eladták egy meg nem nevezett vevőnek.

A Canva rövid időn belül letiltotta az érintett külső szoftvert. A vállalat tájékoztatása szerint a felhasználói jelszavak és az elkészült grafikák nem kerültek veszélybe. A Canvánál korábban is történt adatszivárgás: 2019-ben és 2020-ban összesen több tízmillió felhasználó adatai kerültek illetéktelen kezekbe.

Több tonna élelmiszer romlott meg egy kibertámadás miatt

Súlyos károkkal járt a több száz francia üzletet érintő kibertámadás. A bűnözők távolról beavatkoztak a szupermarketek hűtőrendszereinek működésébe, így a hűtött és fagyasztott termékek órák alatt megromlottak.

A támadás menete és a károk:

• Elavult szoftver:A támadók a dán Danfoss hűtésvezérlő szoftverének egy elavult változatát használták ki. Távoli hozzáférést szereztek, majd bekapcsolták a berendezések automatikus leolvasztását.
• Ötven fokos fagyasztók:A leolvasztás miatt a hűtőpultok hőmérséklete emelkedni kezdett, egyes üzletekben pedig az 50 Celsius-fokot is elérte.
• Milliós veszteségek:Az érintett hálózatok között volt az Intermarché, az E.Leclerc és a Super U. Két haguenau-i bolt 270 ezer eurós veszteségről számolt be, országosan pedig több millió euró értékű élelmiszer ment tönkre.

Az érintett üzletláncok válságstábokat állítottak fel, és megkezdték a megtámadott rendszerek leválasztását. A vizsgálat még tart, az elkövetők kiléte egyelőre ismeretlen.

Hackerek jutottak be a Meta belső rendszereibe

Biztonsági incidensről számolt be a Meta, a Facebook és az Instagram anyavállalata. Kiberbűnözők jutottak be a vállalat GitHub-adattáraiba, ahonnan üzleti titkokat, több termék forráskódját és mintegy 1500 dolgozó személyes adatait szerezték meg.

A támadók egy alkalmazott megszerzett bejelentkezési adataival jutottak hozzá a belső adattárakhoz.

A Meta belső szabályzata szerint ezeket a személyes adatokat tilos lett volna az érintett adattárban tárolni. A vállalat együttműködik a hatóságokkal, és darkweb-figyelő szolgáltatást biztosít az érintetteknek, hogy értesülhessenek, ha adataik felbukkannak az illegális online piactereken.

Több mint egymillió forintot csalt ki hamis albérlethirdetésekkel egy kecskeméti férfi

Egy 31 éves kecskeméti férfi tizenkét embertől csalt ki összesen több mint egymillió forintot. Először hamis albérlethirdetésekkel csalt ki pénzt az érdeklődőktől, később pedig műszaki cikkekkel folytatta az átverést.

A férfi mások lakásait hirdette meg kiadásra, anélkül, hogy erre jogosult lett volna. Az érdeklődőktől előleget, kauciót, esetenként még bérleti díjat is kért, majd újabb ürügyekkel további átutalásokra vette rá őket.

Nem létező játékkonzolokat és hangfalakat is meghirdetett. A vevők előre elutalták a vételárat vagy a szállítási díjat, a termékek viszont sosem érkeztek meg. Különféle ürügyekkel további összegeket is megpróbált kicsalni tőlük. A rendőrség elfogta, ő pedig mind a tizenkét csalást beismerte.

Kitalált újságírókkal terjesztettek orosz és iráni propagandát

Az OpenAI sorra tiltotta le az orosz és iráni politikai befolyásolási kampányokhoz használt fiókokat . A műveletek szervezői a ChatGPT segítségével fiktív újságírói személyazonosságokat és hitelesnek tűnő intézményeket hoztak létre. Ezek nevében terjesztettek politikai tartalmakat.

Az orosz művelet részeként például fiktív társadalomkutató központot hoztak létre, sőt, helyi munkatársakat is alkalmaztak, akik mit sem tudtak a szervezet valódi céljairól. A ChatGPT segítségével kiszivárgott iratként feltüntetett hamis dokumentumokat és hangfelvételekhez szánt szövegeket készítettek. Ezekkel egyes dél-amerikai országok belpolitikai vitáit próbálták befolyásolni. A hamis állítások olyan széles körben terjedtek, hogy hivatalos cáfolatokat is kiváltottak.

Az iráni akcióban hét kitalált újságírói profilt hoztak létre. A nevükben ChatGPT-vel írt cikkeket kínáltak nemzetközi hírportáloknak, főként az amerikai–iráni konfliktusokról. Több szerkesztőség is közölte az anyagokat. Az OpenAI közel száz ilyen cikket azonosított, köztük olyanokat is, amelyek többmilliós közönséget elérő oldalakon jelentek meg.